Ha hozzád kedves szavam többé már nem szólhat,
eggyel több emlék szülessen hát rólad!
Versbe öntöm érted, miről régóta hallgatok,
túlcsordul a fájdalom… vajon én is meghalok?
Együtt bolyongtunk mi… nem számított, hova,
de már elfújta a szél… nincs lépteidnek nyoma.
Fog múlni a kín, mit érzek hiányodtól?
Eltűnt minden szín pompás világomból.
Hiszek a másvilágban, mióta elmentél,
több voltál Te nekem egy hűséges ebnél!
Szívem összetöri veszteséged súlya,
remélem, hogy egyszer még együtt leszünk újra!