Olvasás vagy filmnézés? Mindenki másképp vélekedik ezzel kapcsolatban.

Vannak a „könyvmolyok” akik csak az olvasmányokra esküsznek, a másik oldalon a filmimádók, ők ritkán vagy egyáltalán nem vesznek könyvet a kezükbe, és van egy csoport a kettő között aki egyikért és másikért is odavan.

Mindkettőnek megvannak a maga előnyei. Az olvasás jobban fejleszti a kognitív képességeket és a személyiséget, a filmnézés  pedig vizuális élményt nyújt és szórakoztat.

Aki szereti a könyveket az tudja, hogy csodálatos varázsa van elmerülni egy másik világban, ahol szinte azonosulunk a főszereplővel, és sokszor olyan mintha mi élnénk át a cselekményeket. Ilyenkor az író szavai alapján saját fantáziánkkal mi építjük fel magunkban a képet, mind a környezet, mind a szereplők és a szituációk szempontjából is. Ellentétben a filmmel ahol készen kapjuk a látványt, a karaktereket leginkább a rendező elképzelései alapján. Szerintem elég nehéz összehasonlítani a kettőt mivel egészen más impulzusokat kapunk egy könyv és egy film esetében.

Az utóbbinak is vannak pozitív hatási a lélekre, de ez nagyban függ a fajtájától.

A könnyed, vidám, szórakoztató vagy esetleg zenés alkotások oldják a stresszt, a szorongást, ellazítanak, javíthatnak a hangulaton.

„A néző a vidám filmért megy be a moziba, tragédiának ott az élet.”

/Bujtor István/

A mélyebb témákat feldolgozó művek elgondolkodtatnak, önvizsgálatra késztethetnek.

„A film (...) azoké az embereké a világ bármely legeldugottabb zugá­ban, akiknek van szemük a látásra, fülük a hallásra, és szívük, amivel ezt a dolgot fölfogják.”

/Tarr Béla/

Vannak alkotások amiket ha megnézünk nem hagy mély nyomot bennünk, aminek sok oka lehet, a téma, a szereplők játéka, esetleg a rendező látásmódja, vagy éppen mi nem vagyunk olyan lelkiállapotban hogy hasson ránk.

Viszont előfordul amikor pedig annyira bennünk marad az élmény a kép vagy a szöveg, hogy elménk újra és újra felidéz belőle részleteket.

Én személy szerint mindkettőért rajongok, olvasásért is és a filmekért de az utóbbinak számomra még egy pozitívuma van, hogy rajtuk keresztül bejárhatok olyan tájakat ahova nem jutottam vagy már nem juthatok el.

„A filmeknek egy emocionális utazásra kell invitálniuk a nézőket. A látványosság mit sem számít, ha nem törődünk a karakterekkel. Minden történetbe kell az emberség, a humor, az érzelem és a karakterfejlődés.”

/Jon Favreau/