A köznyelvben epernek, földiepernek hívják a gyümölcsöt. A kertészek szerint szamóca.
Csak a faepret nevezhetnénk epernek, azt az elmondott esténként „feketén bólingató” eperfát.
Dunántúl jó részén „szederfa” néven ismerik. Az eper szó ősi, finnugor eredetű szó.
A gyümölcsszezont nyáron nálunk az eper nyitja.
Öröm meglátni a levelek között az első eperszemeket. Nem csak finom, hanem nagyon egészséges is. Gondozása és nevelése pedig egyszerű.
C-vitamin forrás, de más fontos vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. (pl.: Mangán és B9-vitamin.
Fontos szerepet játszik:
- a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében
- a vércukorszint csökkentésében.
- egyes ráktípusok megelőzésében és
- lassítja az öregedést.
Alacsony kalória és szénhidrát tartalma miatt a diétázók is nyugodtan fogyaszthatják. Tömegének több mint 90%-a víz.
Étkezés után „desszertként” fogyasztott eper kifejezetten jó hatással lehet az inzulin- és vércukorháztartásunkra.
Nem csak kertben,de cserépben is termeszthető.
Az eperlevél jellegzetes levele világoszöld színű, fonákján selymesen szőrös, széle fűrészes. A levelek átlagosan 50-60 napig élnek, majd a legalsó és a legidősebb levelek idővel, elszáradnak.
A termés mennyisége függ a fajtától, az időjárástól és egyéb körülményektől (pl. tápanyagtartalom, víz mennyisége stb.) Víz nélkül a hozama jelentősenkevés. Évelő növény.
Az egyszer- és a folytontermők kedvelik a napos helyeket.
Az erdei szamóca kivételével minden eperfajta indákat növeszt, melyek a földhöz érve gyökeret eresztenek, és új növénykék fejlődnek.
Csak a teljesen érett piros szemeket szedd le. Nem utóérő – mint például a paradicsom.
A tartós fagyok előtt húzd a cserepet védett helyre, és takard a töveket lehullott lombbal, szalmával vagy fenyőkéreggel.